Márpedig hulladék nem létezik!

A hulladékra nem szívesen gondol az ember. Ő csak bedobja a kukába, aztán mit számít, hogy szemétégetőbe vagy a tengerek vizébe kerül, netán a Holdra lövik ki... Pedig a hulladék a mi „melléktermékünk”, amit meglepő módokon tudunk hasznosítani is.

Mit hasznosítunk mire?

Az újrahasznosítás lényege, hogy a feleslegessé váló anyagokat ismét nyersanyaggá alakítsa át, illetve olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek helyettesíthetik a természetes anyagokat. Mindennek célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás céljára, hiszen egy tonna papír előállításához legalább 2 - 3,5 tonna fa szükséges. És persze az sem utolsó szempont, hogy csökkenjen a természetbe kerülő hulladék mennyisége. A kihívás nem kicsi, hiszen csak az Európai Unióban mintegy 1,3 billió tonna hulladék keletkezik évente.

Csak szelektíven...

A hulladék újrahasznosíthatóságának feltétele a szétválogatás: ezért fontos, hogy már a lakosság szelektíven gyűjtse a szemetet. Az egyre többfelé megtalálható szelektív hulladékgyűjtőkbe öt különféle anyagot lehet bedobni: fémet, fehér üveget, színes üveget, papírt és műanyagot. Az összegyűjtött anyagból aztán a feldolgozókban új anyagokat hoznak létre. A PET palackok egy része pl. a textiliparba kerül, ahol különféle ruhák alapanyagaivá válnak.

Az újrahasznosítás része a használt elektronikai termékek feldolgozása is. Ez azért fontos, mert az elöregedett készülékek gyakran tartalmaznak veszélyes anyagokat, pl. ólmot, higanyt, krómot vagy kadmiumot, melyek a földbe, vízbe, levegőbe kerülve számos problémát okozhatnak. A szelektíven begyűjtött elektronikai hulladékot általában alkatrészeire szerelik, beolvasztják, vegyi anyagait semlegesítik.

Az újrahasznosítás egyébként Európán belül Németországban a legmagasabb arányú (48 százalékos), majd Belgium és Svédország következnek a sorban (36-36 százalékkal), őket Szlovénia és Dánia követi (34 százalékkal). Ugyanakkor az is igaz, hogy a dánok hagyják hátra a legtöbb szemet, fejenként évi 833 kilót.

Magyarország a szemét háromnegyede lerakóba kerül újrahasznosítás nélkül, 10 százalékot elégetnek. Az ismét felhasznált hulladék aránya 13, a komposztálté 3 százalék.

A szerves hulladékot is lehet (és kell) hasznosítani

A szerves, növényi eredetű hulladék ugyan idővel a környezetben magától is elbomlik, de érdemes felhasználni, hiszen tápanyagokban gazdag komposzt készíthető belőle. Ennek előfeltétele a szerves hulladék, pl. maradék saláta, elszáradt virágcsokor vagy kávézacc szelektív gyűjtése, amely sokaknak terhes, vagy nem éppen higiénikus.

A begyűjtését azonban már egy nemrégiben megjelent komposztálható szemeteszsák is segíti, mely ipari komposztáló berendezésben négy hét leforgása alatt lebomlik. De hogyan? Hiszen ez műanyag! A magyarázat az anyag összetételében rejlik: egyik összetevője ugyanis a BASF által fejlesztett, részben kőolaj alapú, komposztálható Ecoflex® FS műanyag, másik összetevője pedig a kukoricakeményítőből nyert politejsav. A teljes mértékben újraképződő nyersanyagokon alapuló politejsav az Ecoflex®-szel kombinálva olyan rugalmas műanyagot alkot, amely például zacskókká is feldolgozható. Kontrollált körülmények között – vagyis emelt hőmérsékleten és páratartalom mellett, valamint meghatározott savtartalommal – működő ipari komposztáló berendezésekben a mikroorganizmusok, gombák és baktériumok az anyagot a biohulladékkal együtt vízzé, széndioxiddá és biomasszává, vagyis értékes komposzttá alakítják át.

A bio szemetes zacskó erős, és nem szakad el még akkor sem, ha nedves anyagot tesznek bele. A teafilterekből vagy gyümölcsmaradékokból származó folyadékot is megtartja, így kevesebb kellemetlen szag képződik.

Nézd meg videónkat, amely szemlélteti a komposztálható szemeteszsák működését

A hulladék, mint energia

De mi lesz a komposzttal? Legegyszerűbb hasznosításai formája, ha trágyaként alkamazzák. Létezik azonban egy sokkal hatékonyabb és egyre divatosabb megoldás, a biogáz előállítás. Erre minden szerves anyag, így pl. az állattartó telepek szerves trágyája is alkalmas. A biogáz úgy keletkezik, ha a szerves anyagokat anaerob baktériumok bontják le (ezeknek a baktériumoknak nincs szükségük levegőre az anyagcseréhez és a szaporodáshoz). Az így termelődő gázelegy körülbelül 45-70 százalékban metánt tartalmaz, így magas energiatartalma miatt jól hasznosítható. Sok helyen ezeket a bioreaktorokat közvetlenül az állattartó telepen állítják fel, és a kinyert energiából látják el melegvízzel, fűtéssel és árammal az egész telepet, mely így teljesen önfenntartóvá válik az energia tekintetében.

Tudtad?

Kolosszális szemétsziget úszik a Csendes-óceán északi részén. Létezésére először 1988-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) hívta fel a figyelmet. A szemétsziget úgy jött létre, hogy az óceán áramlatai egyfelé sodorták a vízbe kerülő hulladékot, főként műanyag tárgyakat. Mára több millió (!) négyzetkilométernyi területet borít be a hulladék – ez Magyarország területének a többszöröse. A sziget akár több millió tonnányi hulladékból is állhat. Azt pedig nem kell részletezni, hogy ez milyen káros hatással van a víz élővilágára, hiszen a műanyag bomlása során mérgező anyagok kerülnek a vízbe.

Érdekesség

Szemétből építenek templomot és közösségi házat egy skóciai városkában. Egyelőre négy tonna sörösdobozt, tucatnyi szállítókonténert, háromszáz ipari szállítólapot és félezer használt gumiabroncsot használnak fel az építkezéshez. Tervezik majd egy színház, egy kávézó, egy galéria és egy irodaház felhúzását is, szintén szemétből.