Ha egy képet egy gyorsan forgó felületre vetítünk, akkor háromdimenziós képet állít elő. Nagyon leegyszerűsítve ezen az elven alapul a volumetrikus megjelenítő eszközök működése. Ezek a készülékek valódi 3D-s, „körbejárható” képet jelenítenek meg, szemben például a holografikus kijelzőkkel, melyek csak azt az érzetet keltik, hogy a kivetített kép térben van. Hogy hogyan képes a volumetrikus kijelző tényleges háromdimenziós megjelenítésre? A titok nyitja az, hogy a készülék speciális LED-es fényforrása egyfokonként más és más képet vetít egy megjelenítő közegbe, pl. füstbe vagy plazmatérbe. Így az előttünk megjelenő kép is mindig eltérő, ha a más szögből nézzük. A végeredmény egy szoborszerű, bármely irányból megtekinthető és körbejárható kép, melyhez még mélységérzet is társul.
A Sony már be is mutatott egy kisméretű, henger alakú, volumetrikus 3D kijelzőt. A futurisztikus szerkezet digitális videó bemenettel rendelkezik, így számítógépekhez és más elektronikus eszközökhöz csatlakoztatható. A hengerben megjelenő képi tartalmat egy nagyteljesítményű grafikus processzor állítja elő valós időben. A futurisztikus élményt tovább növeli, hogy a néző interaktív kapcsolatot is létesíthet a 3D-s képpel. A készülék képes ugyanis arra, hogy a felhasználó mozdulatait felismerve változtasson például a megjelenített tartalom irányultságán, így például egy kézmozdulattal elforgathatjuk a kijelzőn látott 3D-s tárgyat. A technológia felhasználásának lehetőségei szinte korlátlanok: szolgálhat szórakoztatási célokat, de alkalmazható múzeumi kijelzőként, videójátékokhoz vagy 3D-s telekonferenciához.
Az e-papír, vagyis elektronikus papír fejlesztése még az 1980-as évek végén indult el. A létrehozását az motiválta, hogy kiváltsák a hagyományos, papírra történő nyomtatást, ám mindezt úgy hogy a nyomtatott anyag használatának komfort érzése megmaradjon. Épp ezért kritérium a hajlíthatóság, valamint az, hogy a felület erős külső fényben is olvasható legyen, és ne háttérvilágítással. Mindemellett az e-papír rendkívül energiatakarékos: csak akkor fogyaszt áramot, amikor új szöveget töltenek fel rá, a megjelenített szöveg megtartásához már nincs szüksége további tápellátásra. Kereskedelmi forgalomba elsőként az LG megoldása kerülhet, 2012 áprilisában kezdik meg a világ első e-papírjának sorozatgyártását. Noha a papírtól eltérően az e-papírt nem lehet félbehajtani, az új típusú kijelző van annyira hajlékony, hogy összetekerjék, mint egy újságot. Emellett nagyon strapabíró: széttörni és megkarcolni is nagyon nehéz.
Az OLED technológiát alkalmazó, hajlítható kijelzők forradalma már javában elkezdődött: az összes jelentős szórakoztatóelektronikai cég előállt már egy-egy saját megoldással. Az e-papírral ellentétben ezek a kijelzők színes és mozgó képet jelenítenek meg, egy alig néhány milliméter vastagságú képernyőn. Ezekkel a kis fogyasztású, hajlékony és mindenekelőtt jóval könnyebb súlyú kijelzőkkel főleg notebookokban és mobiltelefonokban találkozhatunk majd elsőként.
A Nokia saját e-papír prototípusát, a Kinetic Device-t már be is építette egy kézi készülékbe. Ennek különlegessége, hogy a flexibilis, vékony eszköz érintések nélkül vezérelhető – lapozni, illetve képet nagyítani is az OLED kijelző hajlítgatásával lehet.
Nézd meg a Nokia flexibilis kijelzőjét
Az Augmented Reality, vagyis kiterjesztett valóság nem más, mint a valódi világ és a virtuális világ keveréke. A rendszer egy webkamera és egy nyomtatott marker segítségével jeleníti meg a számítógép képernyőjén a 3D-s objektumot, legyen az akár egy autó, egy szobor vagy egy emberi alak. A technológiát rendszeresen használják marketing célokra. A LEGO például néhány termékének dobozára nyomtat olyan markereket, melyeket a számítógép kamerája felismer, majd lejátsza azt a háromdimenziós animációt, mely a dobozban található játékot mutatja be.
Emellett számtalan mobiltelefonos AR alkalmazás is létezik, melyek kicsit eltérnek az említett szisztémától. A kézi eszközökre fejlesztett programok lényege, hogy a mobillal felvett képet a netről kiegészítse egyéb információkkal. Például egy idegen városban egy nevezetes épületet lefotózva megtudhatjuk annak fontosabb paramétereit, vagy akár tájékozódhatunk az épp előttünk álló étterem kínálatáról.
Mac Funamizu jövőkutató találmánya egy olyan üvegkészülék, ami ötvözi egy szkenner és egy digitális fényképezőgép funkcióit annak érdekében, hogy az interneten való keresés ne szavak, hanem képek alapján történjen. A futurisztikus eszköz az internetre „tükrözi” az előtte lévő tárgyat, mely alapján tovább kutakodhatunk róla a világhálón. Például, ha a futurisztikus üveggel rögzítjük az előttünk álló utca képét, a netre csatlakozva akár azt is megnézhetjük, hogyan nézett ki ugyanaz az utca 30 évvel azelőtt.
Ugye az sem utolsó szempont, hogy a számunkra már-már nélkülözhetetlen elektronikai készülékek mindig megbízhatóan működjenek? Ezt a célt szolgálják az olyan kevésbé látványos, de annál hasznosabb fejlesztések, melyekhez a BASF innovációi is nagyban hozzájárulnak. A készükékek érzékeny alkatrészei, mint a CPU vagy merevlemez meghatározott feszültséget igényelnek, melytől eltérő áramerősség esetén károsodhatnak. A vegyipari cég által fejlesztett, magas tisztaságú karbonil vaspor (CIP) a nagyfrekvenciás tekercsekbe építve gondoskodik arról, hogy ezek az alkatrészek mindig pontosan a megfelelő feszültséget kapják.
Nézd meg videónkban, hogyan fejti ki hatását a karbonil vaspor
![]()
Iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre, hogy mindig az elsők között értesülj híreinkről, újdonságainkról!